< Job 13 >

1 "Look, my eye has seen all this. My ear has heard and understood it.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 What you know, I know also. I am not inferior to you.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 "Surely I would speak to Shaddai. I desire to reason with God.
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 But you are forgers of lies. You are all physicians of no value.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Oh that you would be completely silent. Then you would be wise.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Hear now my reasoning. Listen to the pleadings of my lips.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 Will you speak unrighteously for God, and talk deceitfully for him?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 Will you show partiality to him? Will you contend for God?
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 Is it good that he should search you out? Or as one deceives a man, will you deceive him?
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 He will surely reprove you if you secretly show partiality.
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Shall not his majesty make you afraid, And his dread fall on you?
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Your memorable sayings are proverbs of ashes, Your defenses are defenses of clay.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 "Be silent, leave me alone, that I may speak. Let come on me what will.
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Why should I take my flesh in my teeth, and put my life in my hand?
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Look, he will kill me. I have no hope. Nevertheless, I will maintain my ways before him.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 This also shall be my salvation, that a godless man shall not come before him.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Hear diligently my speech. Let my declaration be in your ears.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 See now, I have set my cause in order. I know that I am righteous.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Who is he who will contend with me? For then would I hold my peace and give up the spirit.
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 "Only do not do two things to me; then I will not hide myself from your face:
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 withdraw your hand far from me; and do not let your terror make me afraid.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Then call, and I will answer; or let me speak, and you answer me.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 How many are my iniquities and sins? Make me know my disobedience and my sin.
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Why hide you your face, and hold me for your enemy?
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 Will you harass a driven leaf? Will you pursue the dry stubble?
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 For you write bitter things against me, and make me inherit the iniquities of my youth:
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 You also put my feet in the stocks, and mark all my paths. You set a bound to the soles of my feet,
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 though I am decaying like a rotten thing, like a garment that is moth-eaten.
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.

< Job 13 >