Song of Solomon 1
1 The song of songs, which [is] Solomon’s.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Let him kiss me with the kisses of his mouth: for thy love [is] better than wine.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Because of the savour of thy good ointments thy name [is as] ointment poured forth, therefore do the virgins love thee.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Draw me, we will run after thee: the king hath brought me into his chambers: we will be glad and rejoice in thee, we will remember thy love more than wine: the upright love thee.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 I [am] black, but comely, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Look not upon me, because I [am] black, because the sun hath looked upon me: my mother’s children were angry with me; they made me the keeper of the vineyards; [but] mine own vineyard have I not kept.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tell me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest, where thou makest [thy flock] to rest at noon: for why should I be as one that turneth aside by the flocks of thy companions?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 If thou know not, O thou fairest among women, go thy way forth by the footsteps of the flock, and feed thy kids beside the shepherds’ tents.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 I have compared thee, O my love, to a company of horses in Pharaoh’s chariots.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Thy cheeks are comely with rows [of jewels], thy neck with chains [of gold].
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make thee borders of gold with studs of silver.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 While the king [sitteth] at his table, my spikenard sendeth forth the smell thereof.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 A bundle of myrrh [is] my wellbeloved unto me; he shall lie all night betwixt my breasts.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 My beloved [is] unto me [as] a cluster of camphire in the vineyards of En-gedi.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Behold, thou [art] fair, my love; behold, thou [art] fair; thou [hast] doves’ eyes.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Behold, thou [art] fair, my beloved, yea, pleasant: also our bed [is] green.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 The beams of our house [are] cedar, [and] our rafters of fir.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
