< Psalms 78 >

1 Maschil of Asaph. Give ear, O my people, to my teaching; incline your ears to the words of my mouth.
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 I will open my mouth with a parable; I will utter dark sayings concerning days of old;
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 That which we have heard and known, and our fathers have told us,
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 We will not hide from their children, telling to the generation to come the praises of the LORD, and His strength, and His wondrous works that He hath done.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 For He established a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which He commanded our fathers, that they should make them known to their children;
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 That the generation to come might know them, even the children that should be born; who should arise and tell them to their children,
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 That they might put their confidence in God, and not forget the works of God, but keep His commandments;
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 And might not be as their fathers, a stubborn and rebellious generation; a generation that set not their heart aright, and whose spirit was not stedfast with God.
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 The children of Ephraim were as archers handling the bow, that turned back in the day of battle.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 They kept not the covenant of God, and refused to walk in His law;
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 And they forgot His doings, and His wondrous works that He had shown them.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 Marvellous things did He in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Zoan.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 He cleaved the sea, and caused them to pass through; and He made the waters to stand as a heap.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 By day also He led them with a cloud, and all the night with a light of fire.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 He cleaved rocks in the wilderness, and gave them drink abundantly as out of the great deep.
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 He brought streams also out of the rock, and caused waters to run down like rivers.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Yet went they on still to sin against Him, to rebel against the Most High in the desert.
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 And they tried God in their heart by asking food for their craving.
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 Yea, they spoke against God; they said: 'Can God prepare a table in the wilderness?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Behold, He smote the rock, that waters gushed out, and streams overflowed; can He give bread also? or will He provide flesh for His people?'
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Therefore the LORD heard, and was wroth; and a fire was kindled against Jacob, and anger also went up against Israel;
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 Because they believed not in God, and trusted not in His salvation.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 And He commanded the skies above, and opened the doors of heaven;
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 And He caused manna to rain upon them for food, and gave them of the corn of heaven.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Man did eat the bread of the mighty; He sent them provisions to the full.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 He caused the east wind to set forth in heaven; and by His power He brought on the south wind.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 He caused flesh also to rain upon them as the dust, and winged fowl as the sand of the seas;
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 And He let it fall in the midst of their camp, round about their dwellings.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 So they did eat, and were well filled; and He gave them that which they craved.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 They were not estranged from their craving, their food was yet in their mouths,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 When the anger of God went up against them, and slew of the lustieth among them, and smote down the young men of Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 For all this they sinned still, and believed not in His wondrous works.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 Therefore He ended their days as a breath, and their years in terror.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 When He slew them, then they would inquire after Him, and turn back and seek God earnestly.
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 And they remembered that God was their Rock, and the Most High God their redeemer.
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 But they beguiled Him with their mouth, and lied unto Him with their tongue.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 For their heart was not stedfast with Him, neither were they faithful in His covenant.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 But He, being full of compassion, forgiveth iniquity, and destroyeth not; yea, many a time doth He turn His anger away, and doth not stir up all His wrath.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 So He remembered that they were but flesh, a wind that passeth away, and cometh not again.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 How oft did they rebel against Him in the wilderness, and grieve Him in the desert!
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 And still again they tried God, and set bounds to the Holy One of Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 They remembered not His hand, nor the day when He redeemed them from the adversary.
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 How He set His signs in Egypt, and His wonders in the field of Zoan;
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 And turned their rivers into blood, so that they could not drink their streams.
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 He sent among them swarms of flies, which devoured them; and frogs, which destroyed them.
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 He gave also their increase unto the caterpillar, and their labour unto the locust.
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 He destroyed their vines with hail, and their sycamore-trees with frost.
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 He gave over their cattle also to the hail, and their flocks to fiery bolts.
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 He sent forth upon them the fierceness of His anger, wrath, and indignation, and trouble, a sending of messengers of evil.
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 He levelled a path for His anger; He spared not their soul from death, but gave their life over to the pestilence;
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 And smote all the first-born in Egypt, the first-fruits of their strength in the tents of Ham;
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 But He made His own people to go forth like sheep, and guided them in the wilderness like a flock.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 And He led them safely, and they feared not; but the sea overwhelmed their enemies.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 And He brought them to His holy border, to the mountain, which His right hand had gotten.
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 He drove out the nations also before them, and allotted them for an inheritance by line, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Yet they tried and provoked God, the Most High, and kept not His testimonies;
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 But turned back, and dealt treacherously like their fathers; they were turned aside like a deceitful bow.
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 For they provoked Him with their high places, and moved Him to jealousy with their graven images.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 God heard, and was wroth, and He greatly abhorred Israel;
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 And He forsook the tabernacle of Shiloh, the tent which He had made to dwell among men;
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 And delivered His strength into captivity, and His glory into the adversary's hand.
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 He gave His people over also unto the sword; and was wroth with His inheritance.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Fire devoured their young men; and their virgins had no marriage-song.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Their priests fell by the sword; and their widows made no lamentation.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Then the Lord awaked as one asleep, like a mighty man recovering from wine.
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 And He smote His adversaries backward; He put upon them a perpetual reproach.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 Moreover He abhorred the tent of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim;
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 But chose the tribe of Judah, the mount Zion which He loved.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 And He built His sanctuary like the heights, like the earth which He hath founded for ever.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 He chose David also His servant, and took him from the sheepfolds;
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 From following the ewes that give suck He brought him, to be shepherd over Jacob His people, and Israel His inheritance.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 So he shepherded them according to the integrity of his heart; and lead them by the skilfulness of his hands.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.

< Psalms 78 >