Proverbs 19
1 Better is the poore that walketh in his vprightnes, then he that abuseth his lips, and is a foole.
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2 For without knowledge the minde is not good, and he that hasteth with his feete, sinneth.
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3 The foolishnesse of a man peruerteth his way, and his heart freateth against the Lord.
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4 Riches gather many friends: but the poore is separated from his neighbour.
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5 A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall not escape.
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Many reuerence the face of the prince, and euery man is friend to him that giueth giftes.
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7 All the brethren of the poore doe hate him: howe much more will his friends depart farre from him? though hee be instant with wordes, yet they will not.
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8 He that possesseth vnderstanding, loueth his owne soule, and keepeth wisdome to finde goodnesse.
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9 A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall perish.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Pleasure is not comely for a foole, much lesse for a seruant to haue rule ouer princes.
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 The discretion of man deferreth his anger: and his glory is to passe by an offence.
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 The Kings wrath is like the roaring of a lyon: but his fauour is like the dewe vpon ye grasse.
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13 A foolish sonne is the calamitie of his father, and the contentions of a wife are like a continuall dropping.
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14 House and riches are the inheritance of the fathers: but a prudent wife commeth of the Lord.
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 Slouthfulnes causeth to fall asleepe, and a deceitfull person shall be affamished.
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 He that keepeth the commandement, keepeth his owne soule: but hee that despiseth his wayes, shall dye.
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 He that hath mercy vpon the poore, lendeth vnto the Lord: and the Lord will recompense him that which he hath giuen.
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18 Chasten thy sonne while there is hope, and let not thy soule spare for his murmuring.
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19 A man of much anger shall suffer punishment: and though thou deliuer him, yet wil his anger come againe.
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20 Heare counsell and receiue instruction, that thou mayest be wise in thy latter ende.
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Many deuises are in a mans heart: but the counsell of the Lord shall stand.
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 That that is to be desired of a man, is his goodnes, and a poore man is better then a lyer.
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 The feare of the Lord leadeth to life: and he that is filled therewith, shall continue, and shall not be visited with euill.
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 The slouthfull hideth his hand in his bosome, and wil not put it to his mouth againe.
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Smite a scorner, and the foolish wil beware: and reproue the prudent, and he wil vnderstand knowledge.
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 He that destroyeth his father, or chaseth away his mother, is a lewde and shamefull childe.
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27 My sonne, heare no more the instruction, that causeth to erre from ye words of knowledge.
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28 A wicked witnes mocketh at iudgement, and the mouth of ye wicked swalloweth vp iniquitie.
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 But iudgements are prepared for the scorners, and stripes for the backe of the fooles.
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
