Psalms 35
1 For David himself. Judge thou, O Lord, them that wrong me: overthrow them that fight against me.
Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
2 Take hold of arms and shield: and rise up to help me.
Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
3 Bring out the sword, and shut up the way against them that persecute me: say to my soul: I am thy salvation.
Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
4 Let them be confounded and ashamed that seek after my soul. Let them be turned back and be confounded that devise against me.
Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
5 Let them become as dust before the wind: and let the angel of the Lord straiten them.
Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
6 Let their way become dark and slippery; and let the angel of the Lord pursue them.
legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
7 For without cause they have hidden their net for me unto destruction: without cause they have upbraided my soul.
Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
8 Let the snare which he knoweth not come upon him: and let the net which he hath hidden catch him: and let the net which he hath hidden catch him: and into that very snare let them fall.
Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
9 But my soul shall rejoice in the Lord; and shall be delighted in his salvation.
Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
10 All my bones shall say: Lord, who is like to thee? Who deliverest the poor from the hand of them that are stronger than he; the needy and the poor from them that strip him.
Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
11 Unjust witnesses rising up have asked me things I knew not.
Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
12 They repaid me evil for good: to the depriving me of my soul.
Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
13 But as for me, when they were troublesome to me, I was clothed with haircloth. I humbled my soul with fasting; and my prayer shall be turned into my bosom.
Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
14 As a neighbour and as an own brother, so did I please: as one mourning and sorrowful so was I humbled.
Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
15 But they rejoiced against me, and came together: scourges were gathered together upon me, and I knew not.
De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
16 They were separated, and repented not: they tempted me, they scoffed at me with scorn: they gnashed upon me with their teeth.
Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
17 Lord, when wilt thou look upon me? rescue thou soul from their malice: my only one from the lions.
Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
18 I will give thanks to thee in a great church; I will praise thee in a strong people.
Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
19 Let not them that are my enemies wrongfully rejoice over me: who have hated me without cause, and wink with the eyes.
Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
20 For they spoke indeed peaceably to me; and speaking in the anger of the earth they devised guile.
Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
21 And they opened their mouth wide against me; they said: Well done, well done, our eyes have seen it.
Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
22 Thou hast seen, O Lord, be not thou silent: O Lord, depart not from me.
Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
23 Arise, and be attentive to my judgment: to my cause, my God, and my Lord.
Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
24 Judge me, O Lord my God according to thy justice, and let them not rejoice over me.
Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
25 Let them not say in their hearts: It is well, it is well, to our mind: neither let them say: We have swallowed him up.
ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
26 Let them blush: and be ashamed together, who rejoice at my evils. Let them be clothed with confusion and shame, who speak great things against me.
Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
27 Let them rejoice and be glad, who are well pleased with my justice, and let them say always: The Lord be magnified, who delights in the peace of his servant.
Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
28 Any my tongue shall meditate thy justice, thy praise all the day long.
Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
