Psalms 56

1 Unto the end. For the people who have become far removed from the Sacred. Of David, with the inscription of a title, when the Philistines held him in Gath. Have mercy on me, O God, because man has trampled over me. All day long, he has afflicted me by fighting against me.

Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

2 My enemies have trampled over me all day long. For those who make war against me are many.

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!

3 From the height of the day, I will be afraid. But truly, I will hope in you.

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

4 In God, I will praise my words. In God, I have put my trust. I will not fear what flesh can do to me.

Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

5 All day long, they curse my words. All their intentions are for evil against me.

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

6 They will dwell and hide themselves. They will watch my heel, just as they waited for my soul;

Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

7 because of this, nothing will save them. In your anger, you will crush the people.

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

8 O God, I have announced my life to you. You have placed my tears in your sight, and even in your promise.

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

9 Then my enemies will be turned back. On whatever day that I call upon you, behold, I know that you are my God.

Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

10 In God, I will praise the word. In the Lord, I will praise his speech.

Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.

11 In God, I have hoped. I will not fear what man can do to me.

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

12 My vows to you, O God, are in me. I will repay them. Praises be to you.

Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

13 For you have rescued my soul from death and my feet from slipping, so that I may be pleasing in the sight of God, in the light of the living.

Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.