< 1 Samuel 3 >

1 And the child Samuel served Jehovah before Eli. And the word of Jehovah was precious in those days; there was no frequent vision.
És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.
2 And it came to pass at that time, when Eli was laid down in his place (now his eyes had begun to grow dim so that he could not see),
És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott),
3 and the lamp of God was not yet gone out, and Samuel was laid down in the temple of Jehovah where the ark of God was,
És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt:
4 that Jehovah called Samuel. And he said, Here I am.
Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!
5 And he ran to Eli, and said, Here I am, for thou called me. And he said, I did not call. Lie down again. And he went and lay down.
És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék.
6 And Jehovah called yet again, Samuel. And Samuel arose and went to Eli, and said, Here I am, for thou called me. And he answered, I did not call, my son. Lie down again.
És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le.
7 Now Samuel did not yet know Jehovah, neither was the word of Jehovah yet revealed to him.
Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje.
8 And Jehovah called Samuel again the third time. And he arose and went to Eli, and said, Here I am, for thou called me. And Eli perceived that Jehovah had called the child.
És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket.
9 Therefore Eli said to Samuel, Go, lie down, and it shall be, if he calls thee, that thou shall say, Speak, Jehovah, for thy servant hears. So Samuel went and lay down in his place.
Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.
10 And Jehovah came, and stood, and called as at other times, Samuel, Samuel. Then Samuel said, Speak, for thy servant hears.
Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád!
11 And Jehovah said to Samuel, Behold, I will do a thing in Israel at which both the ears of everyone who hears it shall tingle.
És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.
12 In that day I will perform against Eli all that I have spoken concerning his house, from the beginning even to the end.
Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem.
13 For I have told him that I will judge his house forever, for the iniquity which he knew, because his sons brought a curse upon themselves, and he did not restrain them.
Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket.
14 And therefore I have sworn to the house of Eli that the iniquity of Eli's house shall not be expiated with sacrifice nor offering forever.
Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal.
15 And Samuel lay until the morning, and opened the doors of the house of Jehovah. And Samuel was afraid to show Eli the vision.
Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást.
16 Then Eli called Samuel, and said, Samuel, my son. And he said, Here I am.
Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
17 And he said, What is the thing that Jehovah has spoken to thee? I pray thee, hide it not from me. God do so to thee, and more also, if thou hide anything from me of all the things that he spoke to thee.
És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!
18 And Samuel told him every whit, and hid nothing from him. And he said, It is Jehovah. Let him do what seems him good.
Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.
19 And Samuel grew, and Jehovah was with him, and let none of his words fall to the ground.
Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.
20 And all Israel from Dan even to Beersheba knew that Samuel was established to be a prophet of Jehovah.
És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.
21 And Jehovah appeared again in Shiloh, for Jehovah revealed himself to Samuel in Shiloh by the word of Jehovah.
És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által.

< 1 Samuel 3 >