< Jeremia 36 >
1 E higa mar angʼwen mar Jehoyakim wuod Josia ruodh Juda, wachni nobiro ne Jeremia koa ir Jehova Nyasaye:
És Jojákimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében is szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
2 “Kaw kitabu kendo indikie weche duto ma asewacho kuom Israel gi Juda kod ogendini mamoko duto kochakore kinde mane achako wuoyo kodi e ndalo loch Josia nyaka sani.
Végy elő egy könyvet, és mind írd belé a szókat, a miket én szóltam néked az Izráel és a Júda ellen és minden nemzet ellen, a naptól fogva, a melyen szóltam néked a Jósiás ideje óta mind e napig.
3 Sa moro ka jo-Juda owinjo kuom masichegi ma achano mar kelo kuomgi, to giduto ginilokre giwe yoregi mamono; eka anawenegi timbegi mamono kod richo mag-gi.”
Hátha meghallja a Júda háza mindazokat a veszedelmeket, a melyeket én néki szerezni szándékozom, hogy kiki megtérjen az ő gonosz útáról, és megbocsássam az ő bűnöket és vétköket.
4 Omiyo Jeremia noluongo Baruk wuod Neria, kendo Jeremia ne wachone to ondiko weche duto mane Jehova Nyasaye osewachone, Baruk nondikogi e kitabu.
És előhívá Jeremiás Bárukot, a Néria fiát, és megírá Báruk a Jeremiás szája után a könyvbe mindama szókat, a melyeket az Úr szólott vala néki.
5 Eka Jeremia nokone Baruk niya, “An otama; ok anyal dhi e hekalu mar Jehova Nyasaye.
És parancsola Jeremiás Báruknak, mondván: Én fogoly vagyok, nem mehetek be az Úr házába.
6 Omiyo in dhi e od Jehova Nyasaye chiengʼ lamo gi tweyo chiemo kendo isomne ji koa e kitabuni weche Jehova Nyasaye mane indiko sa mane awachoni to indiko. Somnegi ne jo-Juda duto ma biro koa e miechgi.
Azért te menj be, és a könyvből, a melyet az én számból írtál, olvasd el az Úrnak szavait a népnek hallatára az Úrnak házában bőjti napon, és az egész Júdának hallatára, a kik felgyülnek az ő városaikból, olvasd el nékik.
7 Sa moro ginikel kwayogi e nyim Jehova Nyasaye, kendo giduto gilokre giwe yoregi mamono, nimar ich wangʼ gi mirima mikelone jogi gi Jehova Nyasaye duongʼ.”
Hátha az Úr elé száll könyörgésük, és mindenki megtér az ő gonosz útáról, mert nagy az Úr haragja és felháborodása, a melylyel szólott az Úr e nép ellen!
8 Baruk wuod Neria notimo gik moko duto mane Jeremia janabi onyise mondo otim; e hekalu mar Jehova Nyasaye nosomo weche Jehova Nyasaye koa e kitabu.
Báruk pedig, a Néria fia, mind a szerint cselekedék, a mint néki Jeremiás próféta megparancsolta vala, elolvasván a könyvből az Úrnak szavát, az Úrnak házában.
9 E dwe mar ochiko e higa mar abich mar loch Jehoyakim wuod Josia ruodh Juda, kinde mar tweyo e nyim Jehova Nyasaye nolandne ji duto manie Jerusalem kod jogo mane obiro koa e dala mag Juda.
És Jojákimnak a Jósiás fiának, Júda királyának ötödik esztendejében, a kilenczedik hónapban bőjtre hívták fel az Úr elé az egész Jeruzsálem népét és az egész népet, a mely Júda városaiból jött vala fel Jeruzsálembe.
10 Kochakore e agola mar Gemaria wuod Shafan ma jagoro, mane nitiere e laru man malo e kar donjo mar Dhorangach Manyien mar hekalu, Baruk nosomone ji duto e hekalu mar Jehova Nyasaye weche Jeremia koa e kitabu.
És elolvasá Báruk a könyvből Jeremiás beszédeit az Úr házában Gamáriának, az írástudó Sáfán fiának szobájában a felső pitvarban, az Úr háza új kapujának nyílásában az egész nép hallatára.
11 Ka Mikaya wuod Gemaria, ma wuod Shafan, nowinjo weche duto mag Jehova Nyasaye moa e kitabu,
És hallá Mikeás, Gamáriának, a Sáfán fiának fia az Úrnak minden beszédét a könyvből.
12 nodhi e agola mar jagoro mane ni e kar dak ruoth, kama ne jotelo nobetie: Elishama ma jagoro, Delaya wuod Shemaya, Elnathan wuod Akbor, Gemaria wuod Shafan, Zedekia wuod Hanania, kod jotelo mamoko duto.
És leméne a király házába az írástudó szobájába, és ímé, ott ülnek vala mind a főemberek, Elisáma, az írástudó, és Dalajás, Semájának fia, és Elnátán, Akbórnak fia, és Gamária, Sáfánnak fia, és Sedékiás, Hanániásnak fia, és a többi főember is.
13 Bangʼ ka Mikaya ne osenyisogi gik moko duto mane osewinjo ka Baruk somo ne ji koa e kitabu,
És elbeszélé nékik Mikeás mindazokat, a melyeket hallott vala a könyvből, mikor olvasá Báruk a nép hallatára.
14 jotelogi duto nooro Jehudi wuod Nethania, ma wuod Shelemia, wuod Kushi, mondo owach ne Baruk niya, “Kel kitabu ma isesomone ji kendo ibi.” Omiyo Baruk wuod Neria nodhi irgi gi kitabuno e lwete.
Azért elküldék mind a főemberek Jéhudit, a ki Natániának fia vala, a ki Selémiának fia vala, a ki Kusinak fia vala, Bárukhoz, mondván: A könyvet, a melyből olvastál a nép hallatára, vedd kezedbe, és jövel. És kezébe vevé Báruk, a Néria fia a könyvet, és elméne hozzájok.
15 Negiwachone, “Bed piny, kiyie, kendo isomnwago.” Omiyo Baruk nosomonegi.
És mondának néki: Ülj le csak és olvasd azt a mi fülünk hallatára, és elolvasá Báruk fülök hallatára.
16 Kane gi winjo wechegi duto, ne gingʼiyore giwegi ka giluor kendo giwachone Baruk niya, “Nyaka wanyis wechegi duto ne ruoth.”
És mikor meghallák mind e szókat, megrettenve tekintettek egymásra, és mondának Báruknak: Bizony megjelentjük mind e szókat a királynak.
17 Eka negipenjo Baruk niya, “Nyiswane, ere kaka ne indiko gigi duto? Jeremia ema nosomoni eka indikogi koso?”
Bárukot pedig kérdezék, mondván: Jelentsd meg csak nékünk, mimódon írtad mind e szókat az ő szájából?
18 Baruk nodwoko niya, “En kamano, nowachona wechegi duto to nandikogi, kendo ne andiko gi wino e kitabu.”
És monda nékik Báruk: Szájával mondotta nékem mind e szókat, én pedig beírtam e könyvbe tintával.
19 Eka jotelogo nonyiso Baruk, “In kaachiel gi Jeremia, dhiuru kendo upondi. Kik uwe ngʼato ngʼe kuma untie.”
És mondának a főemberek Báruknak: Menj el, rejtőzzél el te és Jeremiás, és ne tudja senki, hol vagytok.
20 Bangʼ kane giseketo kitabu ei od Elishama jagoro, negidhi ir ruoth e laru kendo giwachone gimoro amora.
És elmenének a királyhoz a pitvarba (és letevék a könyvet az írástudó Elisámának szobájában) és elmondák mind e szókat a király hallatára.
21 Ruoth nooro Jehudi mondo okel kitabuno, kendo Jehudi nokele koa kode ei od Elishama jagoro kendo nosomene ruoth kod jotelo duto kochungʼ e bathe.
És elküldé a király Jéhudit, hogy hozza el a könyvet; azért elhozá azt az írástudó Elisámának szobájából, és elolvasá azt Jéhudi a király hallatára és mindama főemberek hallatára, a kik a király előtt állnak vala.
22 Ne en dwe mar ochiko kendo ruoth nobet ei ot mar oyo mach e kinde mar chwiri.
A király pedig a téli házban ül vala a kilenczedik hónapban, és a tűz ég vala előtte.
23 Ka Jehudi nosesomo laini adek kata angʼwen mar kitabuno, ruoth nongʼadogi gi pala mabith kendo owitogi e kar hoyo mach, nyaka kitabuno duto nowangʼ e mach.
És mikor Jéhudi három vagy négy levelet elolvasott vala, elmetélé azt az írástudónak késével, és a tűzbe hajítá, a mely a tűzhelyen vala, mígnem az egész könyv megége a tűzben, a mely a tűzhelyen vala.
24 Ruoth gi jogo duto mane en godo mane owinjo wechegi ne ok obedo gi luoro moro, kata lepgi ne ok giyiecho.
Nem rettentek meg, sem ruhájokat nem szaggatták meg a király és valamennyi szolgája, a kik hallják vala mind e szókat.
25 Kata obedo ni Elnathan, Delaya kod Gemaria nokwero ruoth mondo kik wangʼ kitabuno, to ne ok onyal winjogi.
Sőt még Elnátán is és Delája és Gamária kérék a királyt, hogy a könyvet ne égesse meg, de nem hallgata rájok.
26 Makmana, ruoth nomiyo Jeramel, ma wuod ruoth, Seraya wuod Azriel gi Shelemia wuod Abdil chik, mondo omak Baruk jandiko kod Jeremia janabi. To Jehova Nyasaye nosepandogi.
Hanem meghagyá a király Jerákmeélnek, a Hammélek fiának, és Sérajának, az Azriel fiának, és Selémiának, az Abdéel fiának, hogy fogják el Bárukot, az írástudót, és Jeremiás prófétát, de az Úr elrejté őket.
27 Bangʼ ka ruoth nosewangʼo kitabu mane otingʼo gik mane Baruk ondiko ka Jeremia somone, wach Jehova Nyasaye nobiro ne Jeremia:
Szóla pedig az Úr Jeremiásnak, miután a király megégette vala a könyvet és a beszédeket, a melyeket Báruk a Jeremiás szájából írt vala, mondván:
28 “Kaw kitabu machielo kendo indikie weche duto mane ni e kitabu mokwongo-cha, mane Jehoyakim ruodh Juda owangʼo.
Térj vissza, végy magadnak más könyvet, és írd bele mind az elébbi szókat, a melyek az elébbi könyvben valának, a melyet Jojákim, a Júda királya megégetett.
29 Bende nyis Jehoyakim ruodh Juda ni, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: Ne iwangʼo kitabucha kendo iwacho niya, “Angʼo momiyo ne indiko kuome ni ruodh Babulon enobi kendo keth pinyni kendo ogol ji kaachiel gi le kuome?”
És Jojákimnak, a Júda királyának mondd meg: Ezt mondja az Úr: Te égetted meg a könyvet, mondván: Miért írtál ilyen szókat bele: Bizonyosan eljő a babiloni király, és elveszti e földet, és kipusztít belőle embert és állatot?
30 Emomiyo, ma e gima Jehova Nyasaye wacho kuom Jehoyakim ruodh Juda: Ok nobed gi ngʼama bedo e kom duongʼ Daudi; ringre nowit oko kendo nomo oko ne liet mar odiechiengʼ kendo ne thoo mar otieno.
Azért ezt mondja az Úr Jojákim felől, a Júda királya felől: Nem lesz néki, a ki a Dávid székébe üljön, és az ő holtteste elvettetik nappal a hévre, éjszaka pedig a dérre.
31 Anakume gi nyithinde kod jogo marite nikech timbegi maricho; anakel kuomgi kod jogo modak Jerusalem gi jo-Juda kit masira moro amora mane asechanonegi, nikech gitamore winja.’”
És megbüntetem őt, és az ő magvát, és az ő szolgáit az ő bűneikért, és rájok bocsátom és a Jeruzsálembeli polgárokra és Júdának férfiaira mind azt a veszedelmet, a melyről szólottam nékik, de nem hallgattak meg.
32 Omiyo Jeremia nokawo kitabu machielo kendo omiye Baruk wuod Neria jandik muma, kendo kaka Jeremia ne ohulo, Baruk nondiko e kitabuno weche duto mar kitabu mane Jehoyakim ruodh Juda nosewangʼo e mach kendo weche mangʼeny machalre nomed kuomgi.
Azért más könyvet vőn Jeremiás, és adá azt Báruknak, az írástudó Néria fiának, és beírá abba a Jeremiásnak szájából minden szavát annak a könyvnek, a melyet Jojákim, a Júda királya megégetett vala a tűzben. És több dolgot is írának bele, hasonlókat az elébbiekhez.