< Ezra 9 >
1 Bangʼ ka magi duto nosetim, jotelo nobiro ira kendo owacho niya, “Jo-Israel kaachiel gi jodolo kod jo-Lawi, ok osethegore gi joma ne gikiewogo kuom yoregi mamono, kaka mago mag jo-Kanaan, jo-Hiti, jo-Perizi, jo-Jebus, jo-Amon, jo-Moab, jo-Misri kod jo-Amor.
Minekutána ezek elvégeződének, jövének hozzám a főemberek, mondván: Izráel népe és a papok és a Léviták nem különíték el magokat e tartományok népeitől, a miképen pedig azoknak, a Kananeusoknak, Hitteusoknak, Perizeusoknak, Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak, Égyiptomiaknak és Emoreusoknak útálatos vétke szerint el kellett volna,
2 Gisekawo nyi joma ok jo-Yahudi, makoro odak e pinygi, kendo yawuotgi bende gisekendonegi nyi jogo. Kamano, oganda maler mar Nyasaye osedwanyore gi joma ok jo-Yahudi. To jotelo gi jodongo ema osebedo joketho moloyoe jomoko.”
Mert ezek leányai közül vettek vala feleséget magoknak és fiaiknak, és megelegyedett a szent mag e tartományok népeivel; és pedig a fejedelmek és főemberek valának elsők e bűnben.
3 Kane awinjo wachno, ne ayiecho kandhona kod lepa, apudho yie wiya kod yie tika mi abedo piny ka an-gi bwok malich.
Mihelyt e dolgot meghallottam, megszaggatám alsó- és felső ruhámat, s téptem fejem hajszálait és szakállamat, és veszteg ültem.
4 Eka jogo duto mane oluoro wach Nyasach Israel nochokore buta nikech gima rach mane joma odwogo koa e twech Babulon otimo. Kendo ne abedo kanyo ka an-gi bwok malich nyaka ochopo sa misango mar odhiambo.
És hozzám gyűlének mindnyájan, a kik reszketve gondoltak Izráel Istenének beszédeire azoknak vétke miatt, a kik a fogságból megjöttek vala; és én veszteg ülök vala mind az estvéli áldozatig.
5 Kane ochopo sa misango mar odhiambo, ne achungo aa kama ne abetie, gi kandhona kod lepa koyiech, mi apodho gi chonga ka atingʼo bedena malo ne Jehova Nyasaye Nyasacha.
Az estvéli áldozatkor pedig felkeltem sanyargatásomból, megszaggatván alsó- és felső ruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez.
6 Kendo ne alemo kama: “Nyasacha, an-gi wichkuot malich kod kuyo ma ok anyal tingʼo wangʼa malo kangʼiyi, nikech richowa boyo moyombo wiyewa kendo kethowa osechopo e polo.
És mondék: Én Istenem, szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, az én orczámat te hozzád, mert a mi álnokságaink felülhaladtak fejünk fölött és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek!
7 Koa e ndalo mar kwerewa nyaka chil kawuono, wasebedo joketho ahinya. Nikech richo ma wasetimo, ruodhi mag pinje mamoko osenegowa kaachiel gi ruodhiwa kod jodolo mag-wa kendo giseterowa e twech kendo yako gigewa, mi wasebedo gi wichkuot maduongʼ nyaka chil kawuono.
A mi atyáink napjaitól fogva nagy vétekben vagyunk mi mind e mai napig, és a mi álnokságainkért adattunk vala mi, a mi királyaink és a mi papjaink a földi királyok kezébe, fegyver által rabságra és ragadományra és orczapirulásra, a mint ez a mai nap is van.
8 “To koro sani, kuom kinde matin, Jehova Nyasaye ma Nyasachwa osebedo jangʼwono moweyonwa joma otony kendo omiyowa kama wanyalo dakie e kari maler mar lemo. Isedwogo chunywa, kendo iweyonwa thuolo mondo dendwa oduogi e twech ma wantiereni.
És most nem sok ideje, hogy az Úr, a mi Istenünk rajtunk könyörült, hogy hagyjon minékünk maradékot, és hogy adjon nékünk egy szeget az ő szent helyén, hogy így megvilágosítsa szemeinket a mi Istenünk, s hogy megelevenítsen bennünket egy kissé a mi szolgaságunkban.
9 Kata bed ni wan wasumbini kamano, to Nyasachwa pod ok ojwangʼowa e twech marwa. Osemiyowa ngʼwonone e nyim wangʼ ruodhi mag Pasia: Osemiyowa ngima manyien mondo oger manyien od Nyasachwa, to bende wager kuonde momukore, kendo osebedonwa kaka ohinga molworo Juda kod Jerusalem.
Mert szolgák vagyunk mi, de szolgaságunkban nem hagyott el minket a mi Istenünk, hanem hozzánk fordítá irgalmasságát Persiának királyai előtt, hogy megelevenítene bennünket, hogy felemelhessük a mi Istenünk házát s megépíthessük annak romjait, és hogy adjon nékünk bátorságos lakást Júdában és Jeruzsálemben.
10 “To sani, yaye Nyasachwa, en angʼo ma wanyalo wacho bangʼ ma? Nimar ok waseluoro chike
És most mit mondjunk, óh mi Istenünk, mindezek után? Azt, hogy mi mégis elhagytuk parancsolataidat,
11 mane imiyowa kokalo kuom jotichni ma jonabi, kiwacho ni, ‘Piny ma udonje mondo ukaw en piny mopongʼ gi anjawo mag joge. Kuom timbegi mamono gisepongʼo pinyni gi chido margi koa giko koni nyaka giko kocha.
A melyeket parancsoltál szolgáid, a próféták által, mondván: A föld, melyre bementek, hogy bírjátok azt, tisztátalan föld, a tartományok népeinek tisztátalansága miatt, útálatosságaik miatt, melyekkel betölték azt egyik végétől a másikig tisztátalanságukban;
12 Emomiyo, kik uchiw nyiu mondo kend gi yawuotgi, kata kawo nyigi ne yawuotu. Kik ubed gi singruok mar osiep kodgi sa moro amora, mondo omi ubed motegno kendo ucham gik mabeyo mag pinyni kendo uweye ne nyithindu kaka girkeni manyaka chiengʼ.’
Annakokáért leányaitokat ne adjátok az ő fiaiknak és az ő leányaikat ne vegyétek fiaitoknak, és ne keressétek barátságukat, sem javokat soha, hogy megerősödjetek és éljetek e föld javaival, és örökségképen adhassátok azt fiaitoknak mindörökké.
13 “Gima osetimorenwa en nikech timbewa mamono kod kethowa ma ok odhi kare, to kata kamano, Nyasachwa, ne ok ikumowa moromore gi richowago, to niweyo jowa otony, mi wabedo thuolo kaka koroni.
Mindazok után pedig, a mik reánk jövének gonosz cselekedeteinkért és nagy vétkünkért, hiszen te, mi Istenünk, jobban kedveztél nékünk, sem mint bűneink miatt érdemeltünk volna, s adád nékünk e maradékot,
14 Bende dwachak waketh chikegi kendo wanywomre gi joma timo timbe mamono kama? Donge iyi diwangʼ kodwa matek madimi itiekwa, maonge ngʼama ditony kata achiel?
Hát megrontjuk-é ismét parancsolataidat s összeházasodunk-é ez útálatos népekkel? Nem fogsz-é haragudni reánk mindaddig, míg megemésztetünk, hogy sem maradékunk, sem hírmondónk ne legyen?
15 Yaye Jehova Nyasaye, ma Nyasach Israel, in ja-ratiro! Owewa odiechiengni kaka joma otony. Eri wan e nyimi kaka joricho ma bura oloyo, kendo nikech richowago, onge ngʼato kuomwa manyalo chungo e nyimi.”
Oh Uram, Izráel Istene! igaz vagy te, mert meghagytál minket, maradék gyanánt, mint e mai nap bizonyítja. Ímé előtted vagyunk vétkünkben, és nem állhatunk meg előtted e miatt!