2 Samuel 16
1 Kane Daudi osewuotho matin koa ewi got, noyudo Ziba jarit mwandu mag Mefibosheth, karite mondo oromne. Ne osembo punde bwora motingʼo makati mia ariyo, gi olemb mzabibu mongʼin mag makati mia achiel gi olemb ngʼowu mongʼin bende mia achiel kod divai mool e dende.
Mikor pedig Dávid egy kevéssé alább ment a hegy tetejéről, eleibe jöve Siba, a Mefibóset szolgája, két megnyergelt szamárral, melyeken kétszáz kenyér és száz kötés aszúszőlő és száz csomó füge és egy tömlő bor vala.
2 Ruoth nopenjo Ziba niya, “Angʼo momiyo ikelo gigi?” Ziba nodwoke niya, “Pundegi gin ma jood ruoth nyalo idho, makati gi olembe to gin mar jogi mondo ocham, divai to en mar duogo chuny joma ool e thim mondo omadhi.”
És monda a király Sibának: Mit akarsz ezzel? Felele Siba: A szamarak a király háznépéé legyenek, hogy rajtok járjanak; a kenyér pedig és a füge, hogy a szolgák megegyék, és a bor, hogy igyék, a ki megfárad a pusztában.
3 Eka ruoth nopenje niya, “To ere nyakwar ruodhi?” Ziba nowachone niya, “Odongʼ Jerusalem, nikech oparo ni, ‘Kawuononi jo-Israel dhi dwokona loch kwara.’”
És monda a király: Hol van most a te uradnak fia? Felele Siba a királynak: Ímé Jeruzsálemben marada, mert azt mondja: Visszaadja ma nékem Izráel háznépe az én atyámnak országát.
4 Eka ruoth nowachone Ziba niya, “Gik moko duto ma mag Mefibosheth koro gin magi.” Ziba nowachone niya, “Erokamano. Mad ayud ngʼwono e wangʼ ruodha ma en ruoth.”
És monda a király Sibának: Ímé minden tied legyen, valamije volt Mefibósetnek. Monda akkor Siba: Meghajtom magamat; vajha kegyelmet találnék előtted, óh uram király!
5 Ka ruoth Daudi nochimo Bahurim, ngʼat moro moa e dhoodgi Saulo nobiro koa kuno. Nyinge ne Shimei wuod Gera, nowuok kowacho weche mag kwongʼ.
Elméne azután Dávid király Bahurimig, és ímé onnan egy férfi jöve ki a Saul nemzetségéből való, kinek neve Sémei vala, Gérának fia, és kijövén szidalmazza vala őket.
6 Nobayo Daudi gi jodong ruoth gi kite, kata obedo ni jolweny gi thuondi ne ogengʼo bath Daudi korachwich gi koracham.
És kővel hajigálá Dávidot és Dávid királynak minden szolgáit, jóllehet az egész nép és az erős férfiak mindnyájan az ő jobb és balkeze felől valának.
7 Shimei nokwongʼe kawacho niya, “Wuog idhi, wuog idhi in ngʼat mosechwero remo, kendo mofuwoni.
És így szóla Sémei szitkozódása közben: Eredj, eredj te vérszopó és istentelen ember!
8 Jehova Nyasaye osechuli kuom remo duto mane ichwero e dhood Saulo, ma isetiyo kar lochne. Jehova Nyasaye osemiyo wuodi Abisalom pinyruoth. Osetieki nikech in dhano mohero chwero remo.”
Megfizet most az Úr néked Saul egész házanépének véréért, a ki helyett te uralkodol; és adta az Úr az országot a te fiadnak, Absolonnak: és ímé te nyomorúságban vagy, mert vérszopó ember vagy!
9 Eka Abishai wuod Zeruya nowachone ruoth niya, “Guok mothoni to kwongʼo ruodha nangʼo? We adhi angʼad ngʼute oko.”
Monda pedig Abisai, Sérujának fia, a királynak: Hogyan szidalmazhatja ez a holt eb az én uramat, a királyt? Majd én elmegyek és fejét veszem.
10 To ruoth nodwoke niya, “Angʼo machandou koda un yawuot Zeruya? Ka okwongʼa nikech Jehova Nyasaye nowachone ni, ‘Kwongʼ Daudi,’ to en ngʼa madipenj ni, ‘Angʼo momiyo itimo kama?’”
Monda pedig a király: Mi közöm van veletek, Sérujának fiai? Hadd szidalmazzon, mert az Úr mondotta néki: Szidalmazzad Dávidot; és ki mondhatja néki: Miért míveled ezt?
11 Daudi nowachone Abishai gi jodonge duto niya, “Ka wuoda, manywolo ema dwaro tieko ngimana, to kare ja-Benjamin-ni ditimna marach maromo nade! Wereuru kode odhi nyime gi kwongʼ nimar Jehova Nyasaye osenyise mondo otim kamano.
És monda Dávid Abisainak és minden szolgáinak: Íme az én fiam, ki az én ágyékomból származott, kergeti az én életemet: hogyne cselekedné tehát e Benjáminita? Hagyjatok békét néki, hadd szidalmazzon; mert az Úr mondotta néki.
12 Dipo ka Jehova Nyasaye oneno midhiero ma an-go motimona ngʼwono kar kwongʼ mayudo kawuononi.”
Netalán reá tekint az Úr az én nyomorúságomra, és jóval fizet még ma nékem az Úr az ő átka helyett.
13 Omiyo Daudi gi joge nomedo wuotho kadhi nyime ka giluwo yo, ka Shimei bende ne wuotho e dir got mochimore kode ka odhi nyime gi kwongʼe to obaye gi kite kokiro gik mochido kuome.
És megy vala Dávid és az ő népe az úton, Sémei pedig a hegyoldalon átellenében menvén, mentében átkozódik és köveket hajigál vala ő ellenébe, és port hány vala.
14 Ruoth gi ji duto mane ni kode nochopo kama negidhiyoe ka giol. Kendo noyweyo kanyo.
Eljuta annakutána a király és az egész nép, mely vele vala, Ajefimbe, és ott megnyugovék.
15 To gi e kindeno, Abisalom gi jo-Israel nobiro Jerusalem to Ahithofel ne ni kode.
Absolon pedig és az egész nép, Izráelnek férfiai, bemenének Jeruzsálembe, és Akhitófel is ő vele.
16 Eka Hushai ja-Arki, mosiep Daudi nodhi ir Abisalom mowachone niya, “Ruoth mondo odag amingʼa! Ruoth mondo odag amingʼa!”
Mikor pedig az Arkeából való Khúsai, a Dávid barátja bement Absolonhoz, monda Khúsai Absolonnak: Éljen a király, éljen a király!
17 Abisalom nopenjo Hushai niya, “Ma e kaka inyiso hera ne osiepni? Marangʼo ne ok idhi gosiepni?”
És monda Absolon Khúsainak: Ez-é a barátod iránti szereteted? Miért nem mentél el barátoddal?
18 Hushai nowachone Abisalom niya, “Ooyo to mana ngʼat moyier gi Jehova Nyasaye, moyier gi jogi to gi jo-Israel duto mano e ngʼat mabiro bedo jakore mi asik kode.
Felele Khúsai Absolonnak: Nem, hanem a kit az Úr és ez a nép választ, és az Izráelnek minden fiai: azé leszek és azzal maradok.
19 To moloyo kanyo, kare onego atine ngʼa? Donge onego atine wuode? Mana kaka natiyo ni wuonu, e kaka in bende abiro tiyoni.”
Azután ugyan kinek szolgálnék örömestebb, mint az én barátom fiának? A mint szolgáltam a te atyádnak, szintén olyan leszek te hozzád is.
20 Abisalom nowachone Ahithofel niya, “Ngʼadnwae rieko. En angʼo monego watim?”
Monda pedig Absolon Akhitófelnek: Adjatok tanácsot, mit cselekedjünk?
21 Ahithofel nodwoke niya, “Terri gi monde wuonu mamoko mane oweyo karito dala ruoth. Eka jo-Israel nowinj kaka isebedo mangʼwe e um wuonu, kendo ji duto man kodi nobed gi teko.”
Felele Akhitófel Absolonnak: Menj be a te atyádnak ágyasaihoz, a kiket itthon hagyott, hogy őriznék a házat: és megérti az egész Izráel, hogy te atyád előtt gyűlöltté tetted magadat, és annál inkább megerősödnek mindazoknak kezeik, a kik melletted vannak.
22 Omiyo negiguro hema ne Abisalom ewi ot malo kendo noterore gi monde wuon-gi mamoko mana ka jo-Israel duto neno.
Sátort vonának azért Absolonnak a tetőn, és beméne Absolon az ő atyjának ágyasaihoz, az egész Izráelnek szeme láttára.
23 E ndalono rieko mane Ahithofel ngʼado nechalo mana ka ngʼat mopenjo Nyasaye wach. Mano e kaka Daudi gi Abisalom ne okawo rieko ma Ahithofel ne chiwo.
És Akhitófel tanácsa, melyet adott, olyannak tekintetett abban az időben, mintha valaki az Isten szavát kérdezte volna; olyan volt Akhitófelnek minden tanácsa mind Dávid előtt, mind Absolon előtt.
