< Job 6 >

1 Så tog Job til Orde og svarede:
Felelt Jób és mondta:
2 "Gid man vejed min Harme og vejed min Ulykke mod den!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Thi tungere er den end Havets Sand, derfor talte jeg over mig!
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Thi i mig sidder den Almægtiges Pile, min Ånd inddrikker deres Gift; Rædsler fra Gud forvirrer mig.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Skriger et Vildæsel midt i Græsset, brøler en Okse ved sit Foder?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Spiser man ferskt uden Salt, smager mon Æggehvide godt?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Min Sjæl vil ej røre derved, de Ting er som Lugt af en Løve.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Ak, blev mit Ønske dog opfyldt, Gud give mig det, som jeg håber
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 vilde d dog knuse mig, række Hånden ud og skære mig fra,
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 så vilde det være min Trøst - jeg hopped af Glæde trods skånselsløs Kval at jeg ikke har nægtet den Helliges Ord.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Hvad er min Kraft, at jeg skal holde ud, min Udgang, at jeg skal være tålmodig?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Er da min Kraft som Stenens, er da mit Legeme Kobber?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Ak, for mig er der ingen Hjælp, hver Udvej lukker sig for mig.
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 Den, der nægter sin Næste Godhed, han bryder med den Almægtiges Frygt.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Mine Brødre sveg mig som en Bæk, som Strømme, hvis Vand svandt bort,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 de, der var grumset af os, og som Sneen gemte sig i,
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 men som svandt ved Solens Glød, tørredes sporløst ud i Hede;
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Karavaner bøjer af fra Vejen, drager op i Ørkenen og går til Grunde;
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Temas Karavaner spejder, Sabas Rejsetog håber på dem,
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 men de beskæmmes i deres Tillid, de kommer derhen og skuffes!
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Ja, slige Strømme er I mig nu, Rædselen så I og grebes af Skræk!
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Har jeg mon sagt: "Giv mig Gaver, løs mig med eders Velstand,
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 red mig af Fjendens Hånd, køb mig fri fra Voldsmænds Hånd!"
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Lær mig, så vil jeg tie, vis mig, hvor jeg har fejlet!
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Redelig Tale, se, den gør Indtryk; men eders Revselse, hvad er den værd?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Er det jer Hensigt at revse Ord? Den fortvivledes Ord er dog Mundsvejr!
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Selv om en faderløs kasted I Lod og købslog om eders Ven.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Men vilde I nu dog se på mig! Mon jeg lyver jer op i Ansigtet?
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Vend jer hid, lad der ikke ske Uret, vend jer, thi end har jeg Ret!
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Er der Uret på min Tunge, eller skelner min Gane ej, hvad der er ondt?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?

< Job 6 >