< Salme 115 >

1 Ikke os, Herre! ikke os, men dit Navn give du Ære for din Miskundhed, for din Sandheds Skyld.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Hvorfor skulle Hedningerne sige: Hvor er nu deres Gud?
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Men vor Gud er i Himlene, han gør alt, hvad ham behager.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Deres Billeder ere Sølv og Guld, Menneskehænders Gerning.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 De have Mund, men kunne ikke tale; de have Øjne, men kunne ikke se.
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 De have Øren, men kunne ikke høre; de have Næse, men kunne ikke lugte.
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 De have Hænder, men kunne ikke føle; de have Fødder, men kunne ikke gaa; de kunne ikke tale med deres Strube.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Ligesom de ere, saa vorde de, der gøre dem, hver den, som forlader sig paa dem.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Israel! forlad dig paa Herren; han er deres Hjælp og deres Skjold.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Arons Hus! forlader eder paa Herren; han er deres Hjælp og deres Skjold.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 I, som frygte Herren, forlader eder paa Herren; han er deres Hjælp og deres Skjold.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Herren kom os i Hu, han skal velsigne, han skal velsigne Israels Hus, han skal velsigne Arons Hus.
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 Han skal velsigne dem, som frygte Herren, de smaa med de store.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Herren formere eder, eder og eders Børn!
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Velsignede være I for Herren, som har gjort Himmel og Jord.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Himlene ere Herrens Himle, men Jorden gav han Menneskens Børn.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 De døde love ikke Herren, ej heller nogen af dem, som nedfare til det stille.
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Men vi, vi ville love Herren fra nu og indtil evig Tid. Halleluja!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!

< Salme 115 >