< Žalmy 122 >
1 Píseň stupňů, Davidova. Veselím se z toho, že mi říkáno bývá: Poďme do domu Hospodinova,
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 A že se postavují nohy naše v branách tvých, ó Jeruzaléme.
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jižtě Jeruzalém ušlechtile vystaven, a jako v město k sobě vespolek připojen.
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Do něhož vstupují pokolení, pokolení Hospodinova, k svědectví Izraelovu, aby oslavovali jméno Hospodinovo.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Nebo tamť jsou postaveny stolice soudu, stolice domu Davidova.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Žádejtež pokoje Jeruzalému, řkouce: Dějž se pokojně těm, kteříž tě milují.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Budiž pokoj v předhradí tvém, a upokojení na palácích tvých.
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Pro bratří své a přátely své žádati budu pokoje tobě.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Pro dům Hospodina Boha našeho budu tvého dobrého hledati.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!