< Príslovia 20 >
1 Víno činí posměvače, a nápoj opojný nepokojného; pročež každý, kdož se kochá v něm, nebývá moudrý.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Hrůza královská jako řvání mladého lva; kdož ho rozhněvá, hřeší proti životu svému.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Přestati od sváru jest to každému ku poctivosti, ale kdožkoli se do nich zapletá, blázen jest.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Lenoch neoře pro zimu, pročež žebrati bude ve žni, ale nadarmo.
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Rada v srdci muže voda hluboká, muž však rozumný dosáhne jí.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 Větší díl lidí honosí se účinností svou, ale v pravdě takového kdo nalezne?
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 Spravedlivý ustavičně chodí v upřímnosti své; blažení synové jeho po něm.
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Král sedě na soudné stolici, rozhání očima svýma všecko zlé.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Kdo může říci: Očistil jsem srdce své? Èist jsem od hříchu svého?
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Závaží rozdílná a míra rozdílná, obé to ohavností jest Hospodinu.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Po skutcích svých poznáno bývá také i pachole, jest-li upřímé a pravé dílo jeho.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Ucho, kteréž slyší, a oko, kteréž vidí, obé to učinil Hospodin.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Nemiluj snu, abys nezchudl, otevři oči své, a nasytíš se chlebem.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 Zlé, zlé, říká ten, kdož kupuje, a odejda, tedy se chlubí.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Zlato a množství perel, a nejdražší klínot jsou rtové umělí.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Vezmi roucho toho, kterýž slíbil za cizího, a kdo za cizozemku, základ jeho.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Chutný jest někomu chléb falše, ale potom ústa jeho pískem naplněna bývají.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Myšlení radou upevňuj, a s opatrnou radou veď boj.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Kdo vynáší tajnost, chodí neupřímě, pročež k lahodícímu rty svými nepřiměšuj se.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Kdo zlořečí otci svému neb matce své, zhasne svíce jeho v temných mrákotách.
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 Dědictví rychle z počátku nabytému naposledy nebývá dobrořečeno,
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Neříkej: Odplatím se zlým; očekávej na Hospodina, a vysvobodí tě.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Ohavností jsou Hospodinu závaží rozdílná, a váhy falešné neoblibuje.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Od Hospodina jsou krokové muže, ale člověk jak vyrozumívá cestě jeho?
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Osídlo jest člověku pohltiti věc posvěcenou, a po slibu zase toho vyhledávati.
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Král moudrý rozptyluje bezbožné, a uvodí na ně pomstu.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Duše člověka jest svíce Hospodinova, kteráž zpytuje všecky vnitřnosti srdečné.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Milosrdenství a pravda ostříhají krále, a milosrdenstvím podpírá se trůn jeho.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Ozdoba mládenců jest síla jejich, a okrasa starců šediny.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Modřiny ran jsou lékařství při zlém, a bití vnitřnostem života.
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.