Príslovia 24
1 Nenásleduj lidí zlých, aniž žádej bývati s nimi.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Nebo o zhoubě přemýšlí srdce jejich, a rtové jejich o trápení mluví.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Moudrostí vzdělán bývá dům, a rozumností upevněn.
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 Skrze umění zajisté pokojové naplněni bývají všelijakým zbožím drahým a utěšeným.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Muž moudrý jest silný, a muž umělý přidává síly.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Nebo skrze rady opatrné svedeš bitvu, a vysvobození skrze množství rádců.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Vysoké jsou bláznu moudrosti; v bráně neotevře úst svých.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Kdo myslí zle činiti, toho nešlechetným nazovou.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 Zlé myšlení blázna jest hřích, a ohavnost lidská posměvač.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 Budeš-li se lenovati ve dni ssoužení, špatná bude síla tvá.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Vytrhuj jaté k smrti; nebo od těch, ješto se chýlí k zabití, což bys se zdržel?
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Díš-li: Aj, nevěděli jsme o tom: zdaliž ten, jenž zpytuje srdce, nerozumí, a ten, kterýž jest strážce duše tvé, nezná, a neodplatí každému podlé skutků jeho?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 Synu můj, jez med, nebo dobrý jest, a plást sladký dásním tvým.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Tak umění moudrosti duši tvé. Jestliže ji najdeš, onať bude mzda, a naděje tvá nebude vyťata.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Nečiniž úkladů, ó bezbožníče, příbytku spravedlivého, a nekaz odpočinutí jeho.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 Nebo ač sedmkrát padá spravedlivý, však zase povstává, bezbožníci pak padají ve zlém.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Když by padl nepřítel tvůj, neraduj se, a když by klesl, nechať nepléše srdce tvé,
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Aby snad nepopatřil Hospodin, a nelíbilo by se to jemu, a odvrátil by od něho hněv svůj.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Nehněvej se příčinou zlostníků, aniž následuj bezbožných.
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Nebo zlý nebude míti odplaty; svíce bezbožných zhasne.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Boj se Hospodina, synu můj, i krále, a k neustavičným se nepřiměšuj.
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 Nebo v náhle nastane bída jejich, a pomstu obou těch kdo zná?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Také i toto moudrým náleží: Přijímati osobu v soudu není dobré.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Toho, kdož říká bezbožnému: Spravedlivý jsi, klnouti budou lidé, a v ošklivost jej vezmou národové.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 Ale kteříž kárají, budou potěšeni, a přijde na ně požehnání dobrého.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Bude líbati rty toho, kdož mluví slova pravá.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Nastroj vně dílo své, a sprav je sobě na poli; potom také vystavíš dům svůj.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Nebývej svědkem všetečným proti bližnímu svému, aniž lahodně namlouvej rty svými.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Neříkej: Jakž mi učinil, tak mu učiním; odplatím muži tomu podlé skutku jeho.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 Přes pole muže lenivého šel jsem, a přes vinici člověka nemoudrého,
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 A aj, porostlo všudy trním, přikryly všecko kopřivy, a ohrada kamenná její byla zbořená.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 A vida to, posoudil jsem toho; vida, vzal jsem to k výstraze.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Maličko pospíš, maličko zdřímeš, maličko složíš ruce, abys poležel,
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 V tom přijde jako pocestný chudoba tvá, a nouze tvá jako muž zbrojný.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
