Job 39
1 Sathar caa tapenhaih atue na panoek maw? To tih ai boeh loe tasuk caa tapenhaih atue na panoek maw?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 Ca tapen karoek to khrah nazetto maw zokpomh, tito na panoek maw? To tih ai boeh loe nihcae tapenhaih atue na panoek maw?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 Nihcae loe tabok o, caa tapen o; to naah caa tapenhaih kana to pahnet o.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 A caanawk loe ngantui o moe, taw ah qoeng o tahang; amno to caeh o taak, amlaem o let ai boeh.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 Mi mah maw taw ih hrangnawk angmah koeh ah prasak? Mi mah maw taw hrang ih aqui to khramh pae thaih?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 Anih ohhaih ahmuen to praezaek ah ka sak moe, karoem long to anih ohhaih ahmuen ah ka paek.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 Anih loe vangpui thung ih loknawk to pahnuithuih moe, kamongh kami hanghaih lok doeh tahngai ai.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 Anih loe maenawk nuiah prat moe, kahing phrohnawk to pakrong.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 Hmawsaeng taw ih maitaw loe na tok to sak moe, nang khaeah oh han koeh tih maw?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 Laikok toksak hanah qui hoiah na zae thai tih maw? To tih ai boeh loe laikok atok hanah na hnukah bang thai tih maw?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Anih thacakhaih to na oep han maw? To tih ai boeh loe na sak ih tok to anih khaeah na aap thai tih maw?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 Anih mah im ah cang na phaw pae ueloe, tapup thungah na suem pae tih, tiah na tang maw?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 Tawtaaw tavaa loe amoekhaih hoiah pakhraeh to boh, toe tahnongsawk tavaa hoi Ostrich tavaa loe anih ih amui hoiah patah thai ai,
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 anih loe long ah taduih moe, savuet long hoiah tadui to khaeksak,
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 anih loe khok hoiah angmah ih tadui to cawh moeng ueloe, taw ih moi mah tadui koisak moeng tih, tito panoek ai.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 Anih loe a caanawk to angmah ih caa ai baktiah khet, anih caasakhaih loe azom pui ni, tiah poek ai;
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 Sithaw mah anih han palunghahaih to paek ai, panoekhaih roe paek ai.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 Toe pakhraeh atoengh tahang naah, anih mah hrang hoi a nuiah kangthueng kami to pahnuithuih.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 Hrang tha na caksak maw? Anih ih tahnong to na khuk pae maw?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 Pakhuh kangphet baktiah maw nang phetsak? Anih anghahaih takhi tuen loe zit thoh parai.
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 Anih loe azawn ah cawnh tapaih, a thacakhaih to angoep moe, misatuh kaminawk to a hmaang.
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 Zithaih to pahnuithuih, zithaih tidoeh tawn ai; sumsen doeh cawn taak ai.
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 Anih kahhaih palaa tuen to tacawt, tayae hoi misa angvaenghaih aphaw loe ampha hlip.
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 Anih loe palungphui moe, thacakhaih palung hoiah long to a caak; mongkah lok a thaih naah, om duem thai ai.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 Mongkah lok thaih naah, Ha, ha, tiah a thuih; misatuh angraeng ih lok, misa pahruekhaih lok ahmui loe ahmuen kangthla hoiah panoek thaih.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 Tahmu loe na patuk ih palunghahaih hoiah pakhraeh to boh moe, aloih bangah azawk tathuk maw?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 Tahmu loe na paek ih lok pongah maw van bangah azawk tahang moe, hmuensang ah tabu to boh?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 Anih loe lungsong nuiah oh, cathaeng loe anih ohhaih kacak ahmuen ah oh.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 To ahmuen hoiah a khet moe, caak koi moi to ahmuen kangthla hoiah hnuk thaih.
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 A caanawk doeh athii to pazoh o toeng; anih loe kadueh qok ohhaih ahmuen ah oh, tiah a naa.
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.
